Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)
XXVI a' mennyibe őket követi, 's a' sze'p esméretcket nemzete hasznára terjeszti. t Dugonics András Úr termetére nézve, magos , tömött, egyenes szálú ember volt. Szép 's eleven képének különös diszére szolgált gyönyörű fodros haja. Édesen de egyszér'smind férfiasan hangzó szava, gyors lépése, könnyű mozdulása, belső tűzre 's nemes indulatra mutattak. Feje természetesen az égnek szegve , tsupán az érdemnek 's méltóságnak hódúit: hízelkedésre, alatsonyságra soha nem hajlott. A' sok beszédet kerülte, elmésen mulatni szeretett. Mind hasznos, mind fontos vala a'mit mondott: leg inkább a' tudós társaságokban mély látással 's józan ítélettel kiilömböztette személyét. Az ifiakkal hozzájok illő vidámsággal mulatott: mellyre nézve átaljában szerettetett, 's társasága kerestetett. Felebaráttya szerentsétlenségén, ha ellensége volt is, soha nem örvendett, senkinek nem ártott; annál inkább szívében, alatson és gonosz lelkek módgyára, boszszúállást nem forralt. Felebarátinak békességét, boh