Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

Mász, mint a' Patai szűr. i) Tétova száll, mint a' vak légy. Rá rá kezdi, mint Bosnyák a' táncot. 2) Csak imigy amúgy beszéli, mint lovával a' kocsis* Fel tartya az orrát, mint a' Zámolyi borjú. 5) Haragba van, mint Varga Ferenc az inassával. 4) Ki tött magáért , mint Táci kutya az Uráért 5) Haza jár, mint Buki lova az abrakra. 6) Mint rózsához az illat, úgy szűzhöz a' szemérem hozzá terem. Bé esett, mint a' kis kesztyű. _ O 2 le dőlt. Az olyanokrúl mondgyák , kik hamar fáradnak , és az úton mindgyárt le dőlnek. 1) Meg van ez a' 204-dik Lapon világosítva. 2) Oreg ember lévén Bosnyák, a' táncban hamar el szokott fáradni. De Hogy éppen öregnek ne tartassák , meg meg indította magát, 's rá rá kezdette a' hoppot. 3) Zámolban ( Győr vármegyében ) észre vévén egy gazda, hogy szénájában a' földtől fél ölnyivel fölül lukat vájtak a' marhák, és úgy ették szénáját. A' lukba oly csaptató vasat tett, mely a' marhának orrát meg csíphette, el se eresztette. Más nap reggel látta : hogy egy rúgott borjú tartya fent az orrát. 4) A' gazda ostoba , az inas bolond volt. 5) A' gyilkosokat Urátúl el kergette mardosva. 6) Jó paripája mellett egy bitván lovat is tartott a' gazda. Midőn a' jobbikat abrakolták, ha nem látták fel ütötte orrával a' szekrént, 's jól lakott. Mikor osztán a' füre hajtották , akkor is haza járt az abrakra, és derék ló vált belölle.