Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

201 Tündöklik, mint az üst. Enyiszik, mint a' füst. Ide tova néz, mint a' tolvaj. Ide tova néz, mint az ör. Száll, mint a' madár. Hánnya a' földet , mint a' bika. Kullog, mint farkas a.' kert mellett. Farkát, csóvállya, mint a'róka. Hízelkedik , mint az eb. Minnyog , minta' macska. Kérődzik, mintáz ökör. Tollya a' kereket, mint a' jó szomszéd. Fáradt, mint habok köztt a' hajó. Két felé kap, mint a' Dunába haló ember. Úgy megy, mint a'parancs. Őrizkedik, mint lúd üz eszterhéjtül. Fél, mint a' tüztül. Ugrál, mint a' Noé' bakja. Kerüli, mint bak a' pocsétát. Tengődik, mint a' Toldi Miklós lova a' szerneten; Tönkre tesz mindent, mint a' sáska. Csal, mint a' Zsidó. 1) Semmi kedve

; mint Cigánnak a' fel akasztásra. Fél, mint Cigány a' korbácstól. Hánnya veti magát, mint lépes madár. 1) Minden ellen vetés nélkül igaz az : hogy a' Talmud meg engedi az Zsidóknak : hogy a' keresztényeket meg csallyák , és azt véteknek ne tarcsák. Mert (úgymond) mind azok , melyeket most a' keresztények birnak, a' Zsidóktól erőszakosan el vették. Csudállani lehet : hogy a' poiilia ennek a' tanításnak gátot nem vét.