Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

Kéntelen vele, mint cigány disznó az ügetéssel. Forog, mint a' kerék. Forog, mint a' forgó szél. Kosztban tartya , mint ebét a' Fold us. i) Le hordta, mint zápor a' homolí halmot. Kapdos hozzá, mint Bernát a' menyliöhöz. 2) Meg nyúzta, mint részeg ember, a' rókát. Le verte , mint jég a' búzát. Keveset iszik, mint a' veréb. Törik, mint az üveg. Hajlik, mint a' jég. Ökrödik , mint a' disznó. Alszik, mint.a' hólt. Ugrik, mint a' kecske. Nyerít, mint a' ló. Ordít, mint az oroszlán. Ordít, mint a' szamár. Bőg, mint a' bika. 1) A' mely házban a' koldust tartották, abban az ő kutyáját nem szenvedhették. Máshová vitte tehát, meg ígérvén új gazdájának : hogy a' kutyának élelmére , minden nap kenyeret fogna ho/ni. Hozott is, de a' gazda a' kenyeret csirkeinek adván , a' kutya oda lett. a) Mivel ahhoz szoktunk kapdosni, mely nem egyszerre múlik el; jele: hogy ez a' közmondás annak a' bal Ítéletnek folyadéka, melyei a' menykövet meg foghatónak lenni gondo'ták. Azt is mondgyák : hogy egy Német (Bernát) mikor meg haragudott, minden zsebjeihez kapdosott: ha valamelyikbe menykövet nem találhatna e? hogy amannak, a' kire meg haragudott, fejéhez vághassa. Mondgyák a' Magyarok is ide tová tekintvén ; oh nincs egy menyköyeni !