Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

157 Hamarébb ugattya meg kutya a' szegént, mint a* gazdagot. A' ki pénzes kényes. Ha HA nem volna, minden szegény gazdag volna. 1) Nincs oly nagy gazdag, ki néha valakire ne szorúllyon. Nem méltó méltatlant pénzzéjért dicsérni. A' gazdagság jó szolgáló, de rosz uralkodó Mondgyák : hogy egy se gavallér, a' ki nem adós. Hamisan gyűjtött pénz el emészti a' maradékot. Fa pénzel várat nem épithetni. Mindene van, madár tejen kívül. Van csürjében mint öszi, mind tavaszi. Béressei is töke pénzesek. Dúzs gazdag 2) Nagy értekü ember. 1) Midőn Fülöp (N. S án d o r n a k attya) hoszszú levelet írt volna a' Spártaiaknak, 's azzal fenyegetné őket: hogy HA hozzájok viszi táborát, nagy vér ontá$okat , és pusztításokat fogna városokban tenni. A' Spartaiak (szokások szerént) kurtán feleltenek ; csak azt irván viszszá : HA. s) Dúzs gazdagnak mondgyuk azt, kinek kölletinél is több jószága és pénze van. Gazdagnak azt: kinek mindene, csak a' szükségén fölül van. Szeg énnek azt: kinek csak szükséges holmié van. Szűkölködőnek azt: kinek szükségére sincs elég. Koldusnak azt: ki magát csak a' kéréssel táplálhattya. Nyomorultnak azt: ki fekvő betegsége míat nem is kérhet valamit, hanem mások hoznak élelmére valót. El hagyatottnak, kinek Semmit se hoznak, 's meg hal.