Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

111 Bé írattatott a' Bolondok' könyvébe. 1) Jó, ha embernek esze nincs, mert nem vesződik vele. p I Jobb ha embernek esze van : mert tud vele élni. Bolond gombát övütt. Nincs esze, mint a' lónak. Betegsége után esze haja el ment. ' Interesre adta az eszét, töke pénzzévei oda lett; El futotta a' holondgya. Adós a' Balázsnak.-2) Nem hír az eszével. Erőt vett rajta az esztelenség. Által esett az eszénn. Sokból is alig ért valamit. Nem jöhet eszére. Vesződik eszével, minta

5 nyavalával. 1) Alfonzus (Spanyol király) nagy örömmel hallván : hogy Dániában különös szépségű lovak volnának , száz ezer forinttal oda küldött egy Német születésű embert, ki akkor a' királynál szolgált. Azomban a' királynak Udvari bolondgya (ki az országban történt bolondságokat le szokta írni) elő vette a' könyvet , és a' királynak e' töttét bele iktatta. Oka kérdeztetvén azt feleié : hogy annyi pénzt egy idegenre bízni, nagy bolondság lenne. Hát ha (monda a' király) viszsza térend vagy a' lovakkal, vagy pedig a' pénzzel. Ekkor az Udvari bolond : akkor Fölséged' nevét a* könyvből ki törlöm, és annak az idegennek nevét fogom belé iktatni/ 2) Az esztelen Balázsokr úl előbb vala a' szó (Lásd a' 1 it)-dik Lapon) ha azok ész nélkül szűkölködtek, a' ki tőllök kölcsön kért, és adóssá lett, annak még esztelenebbnek lenni kölletett.