Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

-»M» 3 01 Jól foi böte gatyáját. Ki nem ütötték még kardot a* ltezébül. Nem veszi tréfára a' dolgot. Néki meri hátát vetni. Van válla, melyei a' köböl búzát el birja. Magyar Apátul született. Ennek az Apja is ember vólt. Erőtlen , ki csak maga' erejében bízik. Magyar anya szülte ezt e' világra. It m bérül fog mindenhez. Ketíü töri a' Patkó szeget. Erős az erőtlent , hamar zsákba iakja. Emberül lát a' dologhoz. Aklot ugrik. 1) ié fejeket tarisznyára rakja. Apja íia. 2) zet köpdösött reám háromszor, de evvel nem gondoltam: De midőn hátúlyábúl egy ííyelvet búzott ki , és azzal engemet nyalogatni kezdett; azt immár ki nem alhattam. 1) Némely Juhász midőn , még nőtelen korában az akolból ki ugrasztotta a' Farkast maga is aklot ug-rott utánna, és a' Farkast bottyának hajtássával el érte, !e is fektette. Nem sokára az után meg házasodván , hog-y a' Farkast az akolban érzette, a' Farkast ugyan valamint ez előtt ki ugrasztotta, de maga az aklot által nem ugorhatta-, hanem a' szaladó Farkast ezzel fenyegette : Várj csak Farkas várj -, majd ha te. is meg házosodol , nem fogod az aklot áltaj ugorni; akkor bezzeg kedvemre bánok veled. 2) Mátyás királynak attya Hunyadi János, ki akarván fiát a' tanulás végett kül országokra küldeni, e' feleletet vette: hogy ő annak akarna tanítván nya lenni, kinek fia lenne, Már kis korában által