Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

98 SZITTY IAI TÖRTÉNETEK. E' követséget hallván a' Fejedelem ; visz szá-küldötte a' két Századosokat,, és azt üzen­te néki : hogy az Erdélybe-való bé-csapásc nem csak javallani, hatiem parancsolná-is. A' mi a Földnek néki-ajándékozássát illetné; le­hetne errúl ez-után-is szóllani. Mind ezeket (a'viszszá tértt Századosok­tól) igen örömest hallván Tuhutum ; meg-pa­rancsolta Tcíí-vezérnek , és Szabolcs-hadnagy­nak ; hogy addég-is e' helyeken maradván; a' végre-hajtásokban szorgalmatoskodnának; és (baezeket egyszer szerencsésen el-végezhet­nék)akkor osztán a 'Fejedelemnek parancsolattyá­ra várakoznának. Meg-fogná ö uekik (követ­tyei ál al) üzenni : mi tévők lennének, és a' vi­tézekkel merre fordnlnának, Ezeket így el-rendelvén, öszsze-szedte vitézzeit, és a' bé-menetelre el-készítette, Üttyát nap-kelet felé tartotta. És hogy Oláh­Gecit (ki ebben az iidőben, Ogmándinak tapasz­talássa szerént, Erdélynek nap-keleti tájján la­kozott) hamarébb meg-támadhassa : egy leg­nagyobb, 's-leg-teménlekebb Erd'on (mely Ér­délnek mind a' Magyaroknál, mind a' Deákoknál nevet adhatott) nagy bajjal ugyan , de még­is-szerencsés hamarsággal körösztül-vitte se­regét. Meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom