Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

S4 S2ITTYIAI TÖRTÉNETEK. pád tétetett; ezek a' goudolatok annyira felháborították ötet : hogy magát a' kemény ellen-állásra készíteni kezdené. Árpád' attyának vitézségéből, fiának vitézséget böcsüíyén, el-hitette magával : hogy mivel már egyszer jószágába kaptak a' Magyarok (mert mind Munkás -hogy, mind Ungvár Ö birtokában val/a) Őtet ez-után-is nyomkodni fognák, és meg" csipdesnék. ' Árpádnak fortéllyal ellen, maga-is mindentoron új fortélyokat gondolván; annyira vitte a' dolçot: hogy Árpádot három esztendeig Ungvárban tartaná. E' volt-é annak fő-oka; hogy Árpád tovább menni nem akart? a' kö= vetközöttekbül ki-fog-tecceni. Hogy Árpád ellen sereget szőrözzön Zalán ; azt az okosság kévánbatta tőlle. Temérdek sok parasztyai lévén; azokat egy kerületbe hordatta, és a' katonai szer-tartásokra különösen oktatta, gyakorlotta-is — De \ Ő ennek szerencsés végét nem látta. A' katonai gyakorlásokat felibül meg-tanúlván, és az-után el unván a' Jobbágyak; haza szoktenek, és magokat Árpádnak szolgálttyába adták. Noha ezek a' szökevény Újjoncok Zalánt Uroknak ösmernék; Árpádnak még-is úgy szolgáltak mindenben (f8-képpen az élelemnek Ungvárra hordássában) mint valoságos Birodalmainak. Job-