Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÖNYV. ÍV. SZAKASZ. a6í / És ezt jól meg-tanúlván, lettem hadi Tiszt; most-is azon hadi Tisztséggel Fungá­lok- Esztendei fiizetéssöm hét-száz hetven­öt magyar forint. Nyolc paripára abrak, és széna. Két szolgára fúzetés. Ezen Petersburgbúl komandíroztattam ha­jókon Volga vizére melyen sokáig mentem, midőn (Szinyiábúl a' Tánais' vizén túl) száz mértt földnyire , a' Kaspiom-tengerre kellett mennem. Mely tengeren (a' rettenetes sok szélvészek 'miatt) kétszer szenvedtem hajó törést. De Isten ő S-Folsége (kit szüntelen ál­dok ; ámbár eretnekek között és többnyire pogányokkal lögyek, még-is hitemet meg-tart­ván) életömben meg-tartott : mivel (a tenger­nek habjai ide-tova csapván) ki-vetődcem a' partra. És most a' (Felségös Uramnak had­gyával) maradok Persiában (egy Sulat hely­ségben), sz-onnént Ararat' högye (a'kinn Veié­bárkája meg-állótt) láccatik ; mely-is Magyar­országtól esik circiter 8oo-mértt - főldnyire. Táplál a' reménség: hogy még valami­kor el-hagyott hazámat, és NemzetségÖmet meg lássam. Tarkas-Máte ( Iiàrom-szèki, Helebi embör) negyven esztendeig vólt a' Kubányi Tátarok­nál rabságban, Innent esvén egy Kutya fejű Tatárnak kezébe (kiket [Kalmak-tatároknak is, ne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom