Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÖNYV. I

II

. SZAKASZ. 223 Midőn Árpád a' Külországi hadakban (úgy, amint mondám) foglalatoskodik ; íme az a' Ménmcrót, kit a' Magyarok tulajdon jószágában kegyelmesen meg-hagytak , és tiz esztendeig békkel uralkodott; ez alatt az üdő alatt (Bihari fészkében) meg-tbllasodott, és a' ki-szállásra készült. Meg-hallotta (tudni-illik) azt : hogy a' szühet-nelkül-tartó verekedésekben, sok embereket vesztettek-ei a' Magyarok ; 's- ezenokra-való-nézve meg-is-gyöugíütek, el-is-erÖtlenedtek ; bizodalmár ebben belyheztetvén ; viszszá-akarta azon jószágát keríteni, melyet tőlle (Szamos' vize mellett) el-rablottanak. Ennek a' nyughatatlan Mén-vezérnek mozdúlássait hallván a' Fejedelem (noha ezen üdőbert utálta az ellenkedéseket), annak az Oroszlodó rosz Orosznak fel-lábbalássát, és szárnyrakapássát meg-nem-engedhette. ElŐ-szóllította Uszubút és Feleket ; kik (enhek-elotte tíz esztendővel) Biharon vólca* nak, és hozzája Követségben jártanak. Meg - parancsolta ezeknek: hogy (ama' cudarnak erejét ki-tanúlván) elegendő katonaságot (ha mindgyárt az -el-fáradttakbúl - is) mennél-elŐbb szedgyenek. Hogy többé ne alkalmatlankodhassék ; minden jószágától megfoszszák. Ennek pedig mennél-elöbb meg-kellene