Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÖNYV. IV. S.ZAKASZ, 211 lóknak számok számtalan. A' le-Ölettettek húsz ezeren vóltak. M eg-járta Mediolánomot. Innént Padudba ment. Meg-látogatta Velencét , ahh »vá tömlőkön úsztatott, Mindenünnent' mindent elrablott, —^ > 5. JS jr eres e'g e k, Országának pusztúlássát-látván Berengar; ftieg-ajándékozta Árpádot. Zálogoc-is adott fo-embereinek fiokbúl. Kérte őcet: hogy (magával vivén a' többi Zsákmányokat-is) ki menne Olasz- országbúi. Immár menőben lévén a' Magyarok , egy emberre találtak, ki cselédgyeivel valami alattomos útakat keresett. Ezt Lutvárdnak nevezték. Vercellai Püspök Volt. Kedves embere 7/jabbik Aííro/y-Császárnak (Arnolf Attyának). Jíi-váltt baráttya, és Titoknokja. Végtére Tanácsnokja-is. Ez a' Püspök (feí-szedvén minden azon kincsesét, melyet inind Ihabbik-A'«'io/w«Á: kegyessége, mind maga' szorgalmacossága vele öszsze-gyüjtetett\ midőn minden igyekezetével azon van : hogy a' magyarokat el-kerüllye; elejokbe kerúit. Mi-