Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)
14 SZITTYIAI TÖRTÉNETEK. Ezeket hallván a' Kő-vezér; Zalárinak tat* tománnyaira ftigesztette szemeit. El-gondolta azt (pedig igen okosán): hogy (ha ezta'mézzel-és-tejjel-folyó Országnak leg - gazdagabb részszét el-foglalhatná) seregeit osztán legkönnyebben tarthatná. Zaldnt tette tehát tárgyának, Hogy ellene biztosabban mehessen ; hátúllyárúl semmi ellenséget hagyni nem akart» Mert (ha valaha meg-győzettetnék) Szala-várrid-is gondolkodnia kölletett. Noha nagy Fővezér vó\t, a'mindenkori győzedelem felöl meggyőződve nem vala. §.3. Ungvár'' meg vétele, El-tlézvén tehát á' körul-belol-lévő váfa» kat ; Ungvárt allította oly alkalmatosnak lenni. melynek megvétele után; itt' hagyhatná Feleségét és talán fiát-is Árpádot; maga pedig seregének két-harmadával tovább mehetne* Ez a' Vár Zalánnak birtokában vala ekkoron. Azt egy Ezredesse őrzotte. Mellette-is a' Kis-Bolgdri katonaságot ő igazgatta. Meg-hallotta ez az Ezredes; hogy ellene tódulnának a' Magyarok; nem kévanta őket bé-varni. Tele-telvén nemtelen félelemmel, és nyúl-szívének hasznát nem vehetvén i el-hagyt»