Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÖNYV. I. SZAKASZ. '8

f fiai vóltanak , egygyikének adta Belgrádtűi Bodonyig, vagy-is Fidínig, és ezt Serviának nevezte. A' nagyobbik fiának nagyobb részt adott Fidintül egészszen a' tengerig, és ennek nevét meg-hagyván, Bo'gárianak mondotta. Ennek az egész Nagy-Bolgáriának ekkori királyát Lábas Si?nonnak nevezték. Leg-tüzesebb katona, és immár keresztény. Zalánnak attyafia volt; kinek-is (a'-mint ez-előtt-is mondám) segícscséget küldött Tételre, Árpádnak seregjei ellen. Ez a' Lobas azért neheztelt a' Magyarokra : mert a' Tisza mellett katonáit nagyon legyalázták. Várta-is az alkalmatosságot, melyben viszszá-fizethesse a' kölcsönt. §. 2. Ki s-B o lg á r i a. Kis-Bolgávia azokat a' Tartományokat foglalta el, melyek (a' Tiszáé

s Duna menttében) Tételtűi (Alpárnak homokjain fölül) Munkácsig, Ungvárig, Tátra-högyíg, Szepesig, és /poi-folóig terjedtek. Ez a' Kis-Bolgária nem vala még ekkor Királyság ; hanem (a' mint ez elott-is sokszor mondottam) vezér név alatt Zalántűi igazgattatott, ki-tudgya: ha nem Labasnak kórmányozás-