Dugonics András: Szittyiai történetek : Második könyv : A Magyar útban történttek / Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Fuskúti Landerer Mihály, 1808 (L.sz. Cs.Gy.832)

II. KÖNYV. I. SZAKASZ. '8

f pant épületek el-pusztúltanak) azt a' helyet Puszta-szernek mondgyák a' Szegediek. Voltam ezen a' gyönyörűséges helyen (nem csak egyszer) magam-is. Buzgó lélekkel néztem Eleinknek el - takartt nyomokat. Szeged' várossátúl három mértt földnyire esik Nap-kelet felé. Itten a' Fejedelem (a* Szokás-béli Szer-tar fásoknak ki-hírleléssök után) , bőven meg-ajándékozta azokat a' vitézeket, kik magokat ebben a' Görög és Bolgár hadban ineg-külömböztették. Leg-szerencsésebb vólt Und-vezér, kinek a' Bolgárok-ellen-való Oroszlány erejét maga* szemeivel látta a' Fejedelem. Az írnok szerént (260) néki ajándékozta azt az egész főidet, mely a' Tiszától Bota-tóig; Kőrtvély-tótul Alpárig ter jede tt. Itten osztán l/wd-vezér-nek fia (Ete) üdojárttával, öszsze-gyüjtötte a' Rusznyákokat, és más e'-féle tót nemzetségeket. Ezekkel (Álpár' vára, és Böld-rév között) egy várat építetett, melyet akkor Gcwyt-gradnak (az-az : Fekete Farnak) mondottak. Most Csongrádnak nevezik. Mind Puszta-szernek, mind Csongrádnak helyheztetéssét elég világosan ki-teszi a' Nevet(260). Anonymus C. 36..