Dugonics András: Szittyiai történetek : Első könyv : A Szittyiai útban történttek / Dugonics András. - Posonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével, és bötüivel, 1806 (L.sz. Cs.Gy.832)

I. KÖNYV. IV. SZAKASZ 253 Oskold és Dir (a' Kiói tarcománnak termékenségét tapasztalván) meg-iizenték a' Finomoknak : jönnének e' tartományba, és velek gyütt itten laknának. Sokan jöttenek oda a' Fínomok kozíil , kikkel amazok meg-támadták a' Csabaiakat; Őket Kiéiül ki-hajcocták, és az egész vídőket birtokokba vették. Hurik halála. Rurik (közelgetni látván halálát) egygyetlen-egy fiárúl (Igorrúl) szorgalmatoskodni kezdett. Ki-híván Testvérjét Öleget Finom-országbúi (fiát lelkére kötvén), meg-hala. Attúl tartott a' Gyám-aty: ne-hogy Oskold, és Dir úgy raeg-erosödgyenek Klóban : hogy valaha ártalmára lehessenek. Velek a' csatát nyilván kezdeni tanácsosnak nem láccatott : mert mind erősöknek teccettek, mind az atyafiságos vért ki-ontani nem merte. Hogy még - is őket mind vesztegségbe , mind félelembe tafcsa; Igornak tekintetét nagyra vinni akarta. Nagy sereget állított a' Mcránokbúl-Kivoiakbúl, és azokbúl a Varég okbúl 9 kiket Finom-országbúi magához édesgetett: Hogy a' vitézeknek tehecségjöket megmutassa, és ezzel a' Kioviakat meg rémíthesse; Gyán*-