Dugonics András: Szittyiai történetek : Első könyv : A Szittyiai útban történttek / Dugonics András. - Posonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével, és bötüivel, 1806 (L.sz. Cs.Gy.832)

I. KÖNYV. I II . SZAKASZ. i 85 S- 3* Fö-keresés, A* sok követségek, a' sok üzenetek, és hi'rleletek után; észre-vették a'hét FŐ-szemé­lyek : hogy (minek-elotte, méh-rajoknak mod­gyokra, kaptárjokbúl ki-eredgyenek) valami anya-méfire (vagy-is FŐ-igazgatora) lenne szük­segjok; el-tökéilették magokban: hogy egy­gyet válaszszanak Főnek, kinek parantcsolat­tyátúl fügnének a' többiek. Errui ezen sza­vai az írnoknak (205): A' hét fö-személyek (közönségös, és iga­zi tanácskozások után) észre-vötték azt : hogy a' Ki-kelést végre nem hajthatnák ; ha Vezért, vagy Parancsolót magok közUl nein vá­lasztanának. Ezek az okos Vezérek ; igen jól tudták mind az Öszsze-vegiiitt nemzetségeknek ter­mészettyoket, mind a' magokét-is : hogy kü­lönös FÖ nélkül, soha egymás között az út­ban el-nem-éihetnének sokáig. A' hadban-is azért lennének sok szökevények : mivel mind­nyájan csak magok' vézérjöktül függnének, 's vele néha semmit se gondolnának. £gy-Fö-ve­zérnek fenyítékjétül pedig (mivel mind-nyájo­kra, személy-válogatás nélkül, el-terjed)sok­kal-iukább félnének. (2Q5) Anonymus C. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom