Dugonics András: Szittyiai történetek : Első könyv : A Szittyiai útban történttek / Dugonics András. - Posonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével, és bötüivel, 1806 (L.sz. Cs.Gy.832)

I. KÖNYV. I

II

. SZAKASZ. i

85 Be ha a' vég-nemzetségeket-is meg-támadta valaki; azokat a' Magyarok (minden tehetsegjök szerént) védelmezni tudták. A' hét vezérek között senki se vóltelso az-az fejedelem, ki a' többieknek parancsolt vólna. Mindenik vezér maga nemzetségét igazgatta, védelmezte, és (a' versengők között) bíró-hivatalt viselt. A'köz veszedelemben pedig egygyet értettek. PORFIROGENNETANAK szavai ezek (200): Fejedelmeik se külsők, se otthonosok nem vóltak; hanem valának közöttök valami Bebódok. 's-a'-t. Szóllynnk errul a' Bebód szórúl valamit, így írja a' vezéreket Porfirogeneta ; de ezt a' szót (a' görög bötűk szerent) így kolletik kimondani : Vevőd. E' szavat a' tótoktól hallotta és vette Porfirogeneta , Ok a' vezért Vojvodnak nevezik, az-az Had-vezérlőnek. Ebbul lettek üdő-járttával ezek : Vevőd. Fojvod, Fajvod, Vajvoda, F aj da. A' Vajda szavat leg-tovább tartották-meg a' Magyarok. Erdélynek igazgatóját Erdélyi Vajdának nevezték (201). Ez a' méltóságos szó , mostanában a' Cigányokra szállott. Ezek magok bírájokat máig is Vajdáknak nevezik. Csu(200) De Admin. Imp. C. 38. 1) Pray Dissert. X, ç, 233.