Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

88 AZ ARANY PERECZEK. VIDA : Hogy tehát közelebb jöjjek a' dologhoz ; moít-is csupán azért jöttem az Úrhoz: hogy Macskáfi Mihálynak Sorsáról befzélgesslink, és, ha cólPiink ki-telhetik, rajta valamit fegíttsiink. Titkos Ur! minek "előtte én ide jöttem, nem sírtam ugyan ( mert csak a' kis fájdalmak fzoktanak sírásokra ofzlani ) de gyötrődött belől, és kegyetlenol vérzett-is Ízívem : midőn ez-elő'tt, Juliusnak, azon ártatlan Ifiúnak , esedezéseit hallottam, mellyekkel, Fejedelmünk előtt, Macskáfi Mihálynak ártatlanságát támogatta. SCHELMAJER:, Vallyoy mi újság történhetett a' Fejedelmi UdVarbau? VIDA; Meg-mondom az Urnák. Csak éppen ez-előtt a' Fejedelemnél valék. Elsőben külömb - féle dolgokról befzélgettünk egygyütt; midőn maga a' Fejedelem Juliusnak emlékezetére erefzkedett. Ki-vette, a' tegnapi Vacsorának alkalmatofságával , tündöklő etkölcseit. Ötet méltónak lenui mondotta , hogy Fejedelmi Udvarában Titkofsának tegye. •— Tudgya az Iften : minő fzorgalominal védelmeztem az Urat, minő okokkal víttattam a' Titkosi hivatalban mind tudománnyát, mind pediglen érdemeit. SCHELMAJER: Tellyes fzívemből köfzönöm méltóságodnak hozzám ki - mutatott kegyefségét. VIDA-