Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

gehet, mindenhez • elegendocfz nélk'íil nem-fzukölköa vén. Tapafztalva mondom : Tanítványim között a Magyar Elmék különösök. Van Élek, r^m FofcoK Bele vághatnak a' mellyen termett arany Sziklákba. Fel-is'törhetik a leg-keményebb Diót. E mellett bátrak. és mindenhez hozzá-foghatók. Illy et én tulajdonságokkal fel-ékilltt ffaza-fiakból mit nem-ígérhet magának clore azon Uralkodó, kiazon vagyon • fco.g^' embereit ifinérje. . Lefznck ez-után-is Magyaroknál Telekiek, Orcziak , Rádaiak , Molnárok , Méfzárosok, Bávócziak , Besenyeiek , Péczeliek , Rajnisok , vaiqk , Kazinczik , Horvátok, Ráczok , Szabók Szilágyiak, Bacsányiak, Mátyások, e'í több lyetén magyar fz'ivÚ Férj-fiak, h'fc Orfzágunkat à INTELVNEK, RUHÁNAK, TÖRVÉNYNEK fen-tartásával boldognak láthattyák, 's-nagy örömmel le is - irhattyák. Én pedig , minek-elötte hamvaim bé-ejsenek , cíafc e' kettőre kérem a Magyarok' Iflenét: enged' gye azt meg-érnem : hogy Orfzágunkat régi virágjában láthafsam ; az-után azt-is tapafztalbafsam • mindenikkel úgy bánt, valamint ( <22 Orfzágnak vagy elo-mozdít ás ár a , méltatlan nyaggatására nézve ) meg-érdemlették. Iram Buda mellett y a Nyulak' Szigetében 179c-ben. Első