Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

450 AZ ARANY PEíircZEK. alázatoffan Fejedelemségedet : kegyelmezzen töredelmes Titkofsának! t AKOS, fel- emelvén Juliánát ' Kérem Herezegségedet, ne alázza-meg úgy - annyira mar ^át. Meg -nem.- érdemli a' Gyilkos, hogy éret. te egy Herczeg-kis-afzfzony efedezzen, ''VERNIKA: Édes Bátyám Akós! Vallyon el - fülelhetnéd.- é juliána • herczeg - kis - afzízonynak fzíves könyörgését? Meg-vethetnéd-é egy illyen Méltóságnak fzavait? AKÓS; Ez ám az, , édes Veruikám, Ymi fzívem gyötri- Csak ő Herezegsége ne könyörgött vólna érette ! Bizonyoifan az egéfz Világ meg-nem- menthette vólna a' íél-nyárfoláftói. Mert : mivel Juliána - herczeg - kis-mzfzonynak eme' története csupa firahnas dolog kár vólna annak gyáízos véget nem látni. VERNIKA: Edes Bátyám! Elég gyáfzos léfzen amúgy-is , ha azon Szemét-embert életben hagyod-is. Mert: mi lehet fzéles e' Világon firalmaífabb dolog, mine, midőn ollyas- teremtésnek élni kelletik ? ki az Itt ennek. átkát, és. pedig rettentő' átkát fzunetlen hordozza? JULIÁNA : Az- után: Kegyelmes Fejer delem! Mind édes Anyám Sára , mind Fejedelem - kis-afzfzon Vernika, mind íme a' Kis-aíz" ízony Apalin egéfz Gyáizba vannak öltözvcl Engedgye - meg Fejedelemséged , t hogy ezen Gyáíz Ruhák inkább egy el-múlt gyáfzos tör-. • 1 "té-