Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

3ç6 AZ ARANY PERECZEK . arany Pereczeket ? El - ne - hazudd magad' , mert fel- kötöm a' Sarkadat. SCHELMAJER: Megmondok mindeneket igazin. — Midcin Kálmán - herczeg ez - előtt ict nálunk vaja, hozzá küldött Akós-fedelmünk: hogy, Ö - kegyelmével valami különös befzédg.ye lévén, Urunkhoz jönni méltóztatna. Kálmán-here zeget fzobájábau nem leltem. Tehát az afztaihoz mentem; és ott, fel-nyitván a* ládikát , leg • elsőben láttam az. arany Pereezekét. GYÁRFÁS : Mi vélekedésben lehettél , midőn azok fzemeidbe ütköztetlek ? SCHELMAJER : Akkor ugyan a vélekedésben voltam : hogy azok Vernika - fejedelemkis - afzfzonynak fzámára csináltattanak. e GYÁRFÁS :- Tudtad - é : hogy Vernikának kezeibe nem jutotta nak ? SCHELMAJER: Nem tudtam világoffau mind-addig, még ö - herczegsége Kolosváron maradott. De Kegyeimének Haza-rértte után, midőn foha Vernika - fejedelem - kis - afzfzony11 ak karjain nem ízemlélhettem , elsőben gyanakodni kezdettem, az.-után magammal el-is-hitettem, hogy azokat a

: Herczeg (akár mi okra-végre ) Juliána-Kis - afzfzonynak ajándékozta. Mert egyfzer ö -herczegségcnek . fzobájába Juliánét bé-menni, és nem fokára sírva ki-jonm láttam. Ekkor koholtain, ofztán, Ká!

manlier-