Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

374 AZ ARANY PERECZEK*. - VERNIKA: Ebbe-is bele - sültél. — A' Fejcbe vefztette - el. APALIN : De, hadd kérdezzek én -vis valamit. — Minő halak vaunak leg-többén a'kis Szamosban ? VERNIKA: Nyirkosok. > * APALIN: Már ez ugyan val-ö. — Hát az Erdőkben minő fák vannak leg- többen? VERNIKA : Görbék. — Én íme ineg-fejtettem kérdéseidet, te az enyimekbői egygyet fe. Ezért a' rását fem érderaiefted - meg ( 18 ) Még egygyet kérdek", hogy adós ne maradgy* Mit titkolhat • el az ember leg • nehezebben ? APAH- I i ( 18 ) A" régi Szoknyákról ágy ír Altorjai Báró Apor Péter : Abban az időben nagy FŐ - afzfzonyoknak Kása- fzokoyájök vólt. Övek öreg-rend kl árisból fűzve. Ama' lakadalmakban ; 's - nagy SotemnUásekban öltöztek magok rend fzerént czifrán. De minden nap' meg- érték a' Rása - fzoknyával. Nefzfze tnoll. Igyekezzél fogadni egy lotyo Szolgálót. Vagy nézd-meg a' parafzt jobbágy Szolgálókat - is. Máiezek között-is közönséges a' Rása-fzoknya. Ha pedig egy rühes alá - való A'fzízonyt akarfz fogadni , Vagy Leány - fzolgílot ; ne. is említsd néki a' Brassai, vagy Szebenyi egyfzer - ványoltt Pofzró-fzoknyát, vagy mentét; hanem jó féle Kásából. Annak-is az allyára , három renddel arany-mása csipkét, galand dot ; Rókával préirzett , felyem - gombokkal rakott Rása - mentét ; hárem forintos Pártát, arra izélés ezüstös