Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

*74 AZ ARANY PERECZEK". "baráti kötelefségemet meg- tegyem. Magam' magzatira várhatom, a'-mi jót másnak fzlilöt­té vei tefèek. AKÓS : Láfsa az Afzfzony, mit cselek­ízik. De ökofsabban tenne, ha a' Siralom há­zat az ajtó - hasadékon lé látná. Mind - az'- ál­tal tegye azt, a mi tettfzik. SARA.- Csókolom kezeit Fejedelemséged­iiekv Moft immár éppenséggel magamhoz tér­tem. Ellyen Kegyelmed egéi'séggel-. Ezek után ki - mène Sára a' Fejedelem ízobájából. Akós 5 annak el-távoztta után igen nagyon meg-fzánta a' Szerencsédén Anyát* Tudta: minő fzív - fzorongatásokat fogna fzen­Vedni, ha, magzattyának eleibe állván, ötít meg-isinéri. így fzólllott még magában AKÓS : Oh fzerencsétlen Anya ! Azt gon­dolod : hogy a' Siralom - házba erefztésed Ke­gyelem legyen a' kegyelmes Fejedelemtől. Nem iokára tapafztal'ni fogod : hogy ez nem egyébb: hanem kémi.yaiduak vőigygye, melly meg-pró­bállya anyai fzívedet. E-zek után el - rnéne Akós - is, és bé - zár­ta magát belső fzobájába. Itt minek -utálnia Jiiliusnak, és Sárának fzeréncsétlenségekről gon­dolkozott , elő vette maga dolgait j és a' Török fegítségrol gondolkozott, inkább Magyar - or­fzág' Királlyának í'záruyai alá hajlott, miólta Ke­mény Jánosnak nyughatatlanságait meg - értette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom