Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

102 AZ ARANY PERECZEK,.

1 Juliánának nyughatatlanságai nem fzíimiének , hanem inkább nagyobb hatalommal uralkodnának rajta, Javallotta tehát Juliánának : hogy, el-feletkezvén a' történet dologról, magát az úgy-föékre le - tegye, és ki - ii^ugodgya. Reáállott Juliána ezen ja vallásra. Ei-fáradott testét le-tette az Ágy-izékre, és nyugodni kévána, Meg- várta el- fzenderedését Vernika, Az -után; alattomban ki - méné a' Fzobából. SÖttQ hogy háeoriágoffabbaiv Jiyughaiîon ,1 reá csukta nagy cseudeíseggel az ajtót, 's - a* kulcsot-is magához vette. Ezek után bé-méne -Veníika-is maga fzobájába. Magára csukta az ajtót, és mely gondolatokra erefzkedett. Mod lévén egyfzer. bátorságos óraja az elŐbbenieknek meg-gondolására, nem győzte elegendőképpen csudálni Báttyánuk meg-keményedett kőfzívét. Forgatta minden-felé eízét azon új módoknak fel - találásában, mellyekkel ama'Kincstartót, Juliufsának azon kedves emberét; kiszabadíthatná. - Dé azok közül egygyet'fe talált alkalmatoffabbat az Iítennek irgaimafságánál. Éppen nein tudván, de nem-is gyanakodhatván, hogy eme' Juliuffa Maeskáfi Mihálynak magzattya lenné,' csudállotta ezen ífiúnak nagy lelkét, és nagyobb fele-baráti fzeretetét , mellyel ki - fzabadításában fáradhatatlanúl iparkodott. Ötet 'az Emberiség' eleven Példájának lenni állította. Ugyan ezen okra nézve úgy annyi-