Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

%(> AZ ARAN Y P

KRECZEK.

r Ott állott, és fzerte-fzéllyel nézett a' Fejedelemnek Titkofsa SCHELMAJER Ruprecht. Termetére nézve , magos fzál ; de vékony. Feje mák-fzemnyi ; de orra ki-dundorodott. Ugy ki-tettzett a' Gy'iilevéfzek köz'ul, mind Szamár a ' Ny áj-juhok közül. — Erkölcsére nézve , ollyas : kit a' gondos terraéfzet Mag-lónak rendelt; a' vak Szerencse Személynek alkotott.— Ruhája feketére kéfzíilt. De nem, mintha temérdek Gonofzságait gyáfzolná ; hanem inkább mindenkor fényre-törekedő erkölcseit annál inkább ki-teríthetné. Vagy csak ezen okból gonofz, hogy jó tettei fzemre vágyódtanak. —

# Kebeléből egy rott Papiros tolattatott ki-felé Ebben azon íiralinas dolgok foglaltattanak, mellyeket ( csupán magának a' Titkosnak koholása, magának edzése fzerént ) a Fejedelem ki-hírdettetni akara. Jelen vóltanak a* többiek között két Parafztok-is : DONGÓ , és KÁKA. Ezeknek csendefséges Lak-helyek PAP-FALVA vala, nem mefzfze Kolos-vártól. És ugyan DONGÓ, BÍRÁJA vala ezen efztendőben a' falunak. KÁKA pedig, Tizedesnek fzolgálattyát viselte nagy fzorgalommal. Mind-a'-két Parafzt egyenes fzívü, és jó lelkű Magyar. A' Kapát Kapának; az Ásót Ásónak mondották mindenkor, és mindenek előtt. A' városi meg-világosodás nemtün-