Dugonics András: Az arany Pereczek : Szomorú történet öt szakaszokban / Irta Dugonics András. – Posonyban és Pesten : Füskúti landerer Mihály költsgével és betőivel, 1790 (L.sz. Cs.Gy.829)

I

oc fil ARANY PEjlECZEK;. mojlani jó fz ívével El-fohajcváu magát, ityyert fzavakra fakalott » * •• •.]•? 20 íoííííiö DONGÓ: Tehát a' Titktfs' iáakáa gondolkozhatott ? is berniünket Jctiiánáért küld^ he-tept — Oh Szomízédí ~ Itt valami Ördög fekhetik. — Mit ? .Hát, ha Juliana ami} Pereczeket elcsípte ? — Mert; azt ama' Titkos líjjábói csak ki - lieni-fzophabta. KÁKA: Vigyázz, Szoinfzéd, magadra, hogy az Ilten meg-ne -verjen ezen gondolatodérc. — Mit ? Juliána"? kinek olly emberséges Szüléi vannak ? a' tolvajságra, ama' gyalázatos hitvány kenyérre , adta volna magát? — ;ítol bizony: lehetétlens.ég— A'Tolvajságot úgytfii hojttig való kenyérnek tartyák a Dézsiek ; de, Szomlzéd, Juliána erre foha nem fzorúlt , liejfrf is fzorúlhatott. ..,•• •.••»obi.r. ]<• DONGÓ: Jól mondád, Káka- fzomfeéd. Veföfzen - meg. a' gonofz gondolattya. Iften bocsáfs' bűnömet. Ha csak ugyan rofz ítélettel hibáznom kelletik, inkább hi ízem : hogy ama Titkos egy orfzágos gazember, mint fem hogy Jili'ána tolvaj legyen. . Mennyünk , Szomfzéd. Segíttsünk az ártatlan Kiircs-tartón. Ezek után Haza ind tiltanak a Parafztok. Mindent meg - tettek a' - mi tóilök. ki - telhetett. De a' Kincs - tartónak fzerecsétlensége nagyobb vólt, mint-fem hogy abból az egy-ügyű Payafztoknak egyenes feorgalmatofságok által kifza-