Dugonics András: Trója veszedelme / mellyet a régi vers szerzőknek írásaiból egybe szedett, és versekbe foglalt Dugonics András. – Posonyban : Nyomatott Landerer Mihály költségével és betüivel, 1774 (L.sz. Cs.Gy.828)

Trója veszedelmének második könyve : tudni-illik A Város meg-vétele, s el-pusztúlása

Harmadik Szakafz. Harmadik Réfz. 141 Ha tsak úgy kivánod, hogy halálra menni Szükség légyen, én-is im' eleget tenni Akarok kedvednek , és tsak azon lenni , Hogy mindgyárt lelkemnek ki-köllefsék menni. Ne búsúlly, nem foká itt' látod lándsáját Vér-fzopó PirhuSnak még meleg dárdáját, Meg járja ez hidd el fzülöttednek májját, Rá tanúit mérgével olvaíTa bordáját. E' végre lett tehát, oh Anyám futáfom ? Tüz - vas közt im' ezért léve fzaladáfom ? Hogy fok Teftvérimet ez ide jutáfon Egy másnak vérében fetrengeni láffam ? Kardot nékem , Kardot ! halálra köll mennem ! A' tsoport Görögök' táboránál lennem , Nem illik héjjába világból ki - kelnem , Hanem jól előre Vitézséget tennem. Ezt fzóllván hüvelyből ki-rántom kardomat, Bal-kezemben öltöm mentő Paifomat, Fel-vefzem újjolag rezes pántzéllomat, Ki-felé igyekfzek, 's hordom-is lábomat. De im' az ajtónál ízörnyü könyv - húlláfíal Les már feleségem medve ordítáíTal, 'S ölelvén lábomat végső jajgatáílal Ezt zokogja felém panafzos fzolláűal : Nézz reám , Galambom , vallyon hová indúlfz ? Látván illy' igyiinket már mi végre dúlfz-fúlfz? Mért inkább házadnak oltalmához nem nyúlfz ? Minket-is vigy veled, ha te magad el-húlíz, Kire hagyfz engemet fzél - ütte ízüléddel ? Kire bizod házad' kisded gyermekeddel? Ne hárítsd nyakunkra e' fzörnyü mérgeddel Vefzedelmünk súllyát vég merészségeddel. T 3 HAR-