Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

i3 A' GYAPJAS VITÉZEK. ~ Minden Titkainkat tűdgya a' Scithák' királlyá. Tudva lefz előtte az-is: a'-mit itten mostanában végzünk : mert mi azoknak fzámából vagyunk , kiknek hírek hamarébb jár, mint fegyverek. De bezzeg Almos, vitéz Scitháival, hamarébb itt termett ám hírénél. Álmosnak ezen fzél-modra-való sebes járását, dolgaiuak intézeteit, nem o éles efzének, avagy kiváltt fzorgalmatosságának tulajdoníthatom, ha­nem más valaminek. íme! ezen Orfzágunkban ezen városunkban olly kémet táplálunk, ki min­den cselekvéuyeinket meg-tudgya, minden fza­vaínkra vigyáz, azokat meg-olvassa. Én ugyan meg-vallom : nem más okra néz­ve öfztönöztetem arra, hogy ama' kémet ki­nyilatkoztassam, hanem csupán azért, mert an­nak életével ezen virágzó Orfzágnak halála, halálával újra fel-élemedése vagyon öfzfze-kap­csoltatva. Inkább-is kévánnám (ha csak más­kép' a" vefzedelmet el-kerülhetnok) egy Papnak gonofzságait örök hallgatásban tartani, mint, a Papságnak nagy bocstelenségével, az ál-orczát­le-vonni. De ezen gyalázatnál nagyobbnak ál­lítom Kolkis' boldogságát. Jó Király ! ha Brómiustól nem őrizkedei, magadat boldognak soha se mondhatod ; hafz« nálni se fognak azok, mellyeket. Orfzágodnak fen-tartására ki-gotidolfz. Hogy Ő Álmosnak testi-lelki baráttya, semmit se kételkedem. Sok­fzor

Next

/
Oldalképek
Tartalom