Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

âô

22

0 A' GYAPJAS VITÉZEK. tessége ellen. Ha ebből ki-uem-vetkezne; tűd-' ta, hogy hafztalan dolgozna. De most ezzel semmire se mehetett, hanem arra várakozotcj mit felelne Jázon az előbbeniekre. De ez-is, noha, mit akarna Medea, jól éfzre venné ; akár mi másról befzéllhetiiék vala, snint a' fzíveknek Öfzfze-kapcsolásokról. Ellnek idejét nem látván, hogy. az oldala mellett függő ajándékra történet fzerént le-nézett, arra térítette befzédgyét, és Medeának így fzóllotti Kit lehetne náladnál tifztességessebbet találni , drága Kis-afzfzonyom? Tehát ezen ajándékot, melly valóban csekély és csekélytol-is ajándékoztatott, annyira böcsíilhetted, hogy azt a' hordozásra-is méltónak állítanád? KF tettfzik Nagyságod, mivel meg-nem-veted az alacsonyokat. Jó tévőm-is lettél, midőn aztat el-venni méltóztattál. Ékesít ugyan, meg-vallom, ezen ajándék; de minő ékesség ez ahhoz képpest , mellyet tőled véfzen ? Ki-mondom a* valót. Az egéfz Görögséget magad' réfzére hajtottad, midőn engemet így meg-böcsűllöttél. A' mi eilgem' illet, kötelessé tettél. Talpoll állok parancsolatodra. Mert ne véld : hogy úgy fzegődtem-bé Herkules' fzolgálattyába, mintha fzolgálatodra nem lehetnék. Királynak tarthatom magamat, ha Kis-afzfzonyságodnak fzoF gálhatok» I Já-