Dugonics András: A gyapjas vitézek : Másadik könyv / Írta Dugonics András. – Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

i3 A' GYAPJAS VITÉZEK. ~ vettem azt-is ; hogy fel-ébredtem : mi hirtelen érkeztünk Kolkisból Görög - orfzágba , innent egy fzempillantat alatt Sériába. De meg-fzok­£ak ezek az álomban történni. Ezen közben fel-öltözött Medea egéfzlen ; és , Attyához menvén, vele egygyütt Hekaténak templomja felé meg-indúlt. Menő-főben Éta a 5 következendő hadról ; Medea pedig Mátkájáról gondolkodott. A' templomba érvén, annak ol­tárján egy kecske-gödöllyét áldozott-fel a' Pap, mellynek hamar vérét vette, meg-is égette. Az­után a' közönséghez fordult, és Hekaténak di* tséretjére egy gyönyörű befzédet mondott» HARMADIK RÉSZ. £?ázon a y templomban. Azomban Jázon, hajnal' hasadttával fel kelvén, egy lelket se látott vagy a' parton , vagy az er­dőben. Ürességjeket látván, hogy a' fzövevé­uyekhez fogjanak, elsőben azon tanakodtak, minő utakon jussanak Éta' eleibe ? az-után : az arany gyapjúnak említéséhez mi alkalmatosság­gal fogjanak ? Mind a' kettő bizonuyára terhes dolog vala. Tanátsot kértek Frikfzusnak fiaitól-is, mi­vel ők, ezen tartományban fzületvén , ennek minden fzokásait és rend-tartásait leg-jobban-is tudták. És ezt valóban jól cselekedték : mert ezek

Next

/
Oldalképek
Tartalom