Dugonics András: A gyapjas vitézek : Első könyv / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

JO A' GYAPJAS VITÉZEK. eme' réfzében semmi jele nem vala az emberi munkának. A' sűrű, és nagyra fel-nott fák-is a' világnak régiségével vetekedtek, mellyek a' högynek mind oldalát, mind pediglen bérczét úgy meg-fekiidték , hogy egyenlő-képpen ellenzenék mind az alkalmatos járást, mind az ohajtott köröfztiil-látást. A' mi több : az efztendőnek-is azon tájjá vala ekkoriban, mellyben a

1 mély gyökeres füvek fejeket fel-emelni, és mindent el-födözni ízoktak. Szépen illatoztak ugyan a' gyenge virág fzálak, de nem küloinben alkalmatlankodtak a fzi'irü tövis-bokrok. Mit cselekedgyenek tehát eme' nagyra-vágyó Leventák ? El-állyanak-é fel-vett törekedésektől ? De kik eddig annyi vefzedelmeket meg-vetettek, annyi tartományokat bé-jártak, ezen stiríi erdőnek megvisgálása felől se eshettek kétségbe. Mentek tehát egy kévéssé előre, de ismétt vifzfza tértek. Más utakra térvén, mindaddig bujkáltak, még valami fel-dombosodott helyre érkeztek. Itt már a' fákat ritkábban termefztette a' takarékos terméfzet ; de még se lehettek olly ízerencsések, hogy az erdőnek végét fzemre vették vólna. Ki-nyiltak lassan-lassan a' gyönyörködtető térek , igen alkalmatosok, mind a' ki-pihenésre, mind a' fris levegő fzívásra. Semmi se adta magát elő. A' madarak zengését se vehették fülre e' tavafzi idő-