Dugonics András: A gyapjas vitézek : Első könyv / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével, 1794 (L.sz. Cs.Gy.827)

JO A' GYAPJAS VITÉZEK. káfcb ezen történeteket, és velem, annak rend* gye fzerént, el-is-befzéltetitek. Bizonuyára, ha jól fel-vefzfzük a' dolgot, igen fokát fáradoztak ama' Görögök. Sok fe­lé-is hányattattak a' fzerentsének tündér vége miátt, jnég az arany gyapjút magokévá tehet­ték, és azzal Görög-orfzágjokba diadalmassal! vifzfza-térhettek. Bele-botlotcak sok tartomá­nyokba igen véletlenül. Sok városokat csudál­tak. Sok falukat láttak. Ki-tanúlták az embe­reknek külömb gondolattyokat. Tíz efztendeig annyit tettek, hogy azoknak végbe-vitelére alig vélhetnéd elegendőnek lenni az emberi életnek nap-fzámát. Hatodik efztendeje völt immár Hajókázá­soknak; fzinte erejekből-is ki-fogytak, midőn az el-oízláshoz közel-lévő gályájokkal egy isméretlen fzigethez érkeztek. Nem régen távoztak-el Czizikomtól, már-is eledelek el­fogyott. Hogy itten újra meg-rakhassák Tár­házokat, annál bizontalanabbnak lenni gondol­ták , mennél isméretlenebbeknek tudták a' Szi­get' lakosait. De ki kellett még-is kötniek, cs mindent kegyesebbnek, és irgalmassabbnak vél­niek , mint a' sivító fzeleket, és a' sós ten­gernek nehéz vizeit. A' Gályát tehát a' Szigetnek azon tájjára igazították, mellyet a' Magánosságnak különös­sége, félelmessé; a' Jíalgatásnak nagysága, fzör­nyű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom