Dugonics András: A szerecsenek : Másadik könyv : Afrikai esetek / Ujjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével , 1789 (L.sz. Cs.Gy.825)

rfi A' SZERECSENEK. szet' adakozóságából, igen mértekletös vala ; mini fo-képpen azért: inert ; edes atyjának szor­galmatossága alatt, igen tisztessegösen nevelte­tött; mind végtére azért-is: mert, a'-miket akkoron az Igazgatóné cselekodott; mind-azo­kat enyelgésoknek, szerelem - íitogtatásoknak lönni gondolta; és így azokat vagy nem értöt J te Hamis ; vagy, ha értötte-is, jóra magyaráz­ta , fo-képpen hivataljának ezeu foglalatosságá­ban ; a'-hol, szent érzékenségeit egy csomóba szollícváii, csupán az Iftenek' oltárjára figyelme* Zütt. S. vili. Petoziris } gonoszsága. Azomban Tiamisnàk nem barátságos Öcscse (ki már régtőlfogva írígylötte néki azt a' törvé­nes hivatalt ) szemére vévén Arsakének szokat­lan pillangatássait, és kacérabb integetésséit ; és, mire céloznának, mindenestől jól tudván ; ezen cselekvénjének nagy inéltalanságát maga' hasz­nára fordítani kévánta ; arra-is fordította. Leg-is-leg-elsőben ( az akkori áldozatnak bé-mutatta után ) egyenesen Oroondateshez ipar­kodott , pedig alattomban ; és előtte nem csak azt beszéllötte álnokul : hogy Felesége ( Tiamis­ba bele szeretvén ) rosz fát tott légyen a' tűzre ; hanem hazugul azt-is bele-rántottá : hogy kecseg­tetések szívesen el-fogadta Tiamis» El-

Next

/
Oldalképek
Tartalom