Dugonics András: A szerecsenek : Másadik könyv : Afrikai esetek / Ujjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével , 1789 (L.sz. Cs.Gy.825)

rfi A' SZERECSENEK. loi tejet húzomosan csurgatott. El-köszönt© osztán a' szelencét ; és azt végtére a' verőmbe vetötte. Utóljára: ki-oldotta keszkenőjéből a' lisztöt, Azt elsőben meg - sózta , meg-is - tejezte ; az - után oly- formára gyúrta, mely a' gyeroki álladalomnak formájához nagyon hasonlíthatott. E' Bábot a' tűznél meg - pirította; az-után osztán Laurussal és Bdellussal meg - koronázta ; végtére a' verőmbe vetötte, J. il. Holttnak föl- támasztássá. Hogy ezoket nagy szorgalommal, és még nagyobb tigyelmetösséggel el-végzötte a' Banya ; jobb kezébe markolt egy dsidát, melyet egy meg- halálozott embernek meg -merevödött ujjai közül ki-facsart. Az-után : mint-ha dühösködni kezdene; a' fémlő Hóid-világra fordult, és sok-íele kákom-bákomokat kiáltott. Vért csöppentött osztán Karjából , melyet Laurus ágra eresztvén, vele a' tüzet-is ineg-hinté. Több ijetén búbájosságokat-is cseleködött, melyek bizonnára (fő- képpen azok előtt, kik ilyeneket soha nem láttak, soha nem hallottak) álmélkodásra méltóknak láccattak. Leg- utóljára ostzán: fiának hideg tetemeire borulván , és annak füleibe valami boszorkános szavait bele-eresztvén; Őtet ördöngös mesterségével felis- támasztotta. Mind-