Dugonics András: A szerecsenek : Másadik könyv : Afrikai esetek / Ujjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével , 1789 (L.sz. Cs.Gy.825)

II. KÖNYV. I. SZAKASZ, B9 nil-járta a' le-hullott testeket. Szeme közé nézött szinte mind - egygyiknek : ha talán várni ösmeros arcúlatnak homájos vonássait látná. Ô ugyan ( gyönge természetjére nézve ) az ijjetén vérös csatákban nem örömest forgott ; de mostanában ( Tedgenessénck szerencsétlenségéről gondolkodván) néki bátorította szívét, és így a' vérös tetemektói semmit se irtózó tt. $. IL Egy Cigánné. így egészszen el - járván a'holtt testeket; a' le - omlottak közül semmi ösmérósre nem találhattak. Az élők közül nem másra ; hanem egy vén Cigánnéra akadtak, ki - is, egy Bessai Katonának tetemei mellett térdelvén, nemcsak zokogott ; hanem emísztötte - is magát. Hogy hozzája közelebbre érköztek; el-tökéllöttek magokban : hogy meg-szóllíttyák. Vártak - is tólle egy valami bizonost. Először tehát őtet vigasztalni kezdötték ; és, a'-mint ki-teccott, iszonyú zokogássait le -is - csillapították. Mert : nem láccatott immár oly kétségbe esöttnek lönni : hogy minden remént ki-rekesztött vólna szívéből. Végtére megis-adta magát; és hogy egészlen észre-tert; így szóllította - meg Őtet KALAZIRIS-. Aszszon! kit siratól? CIGÁNNÉ : Ezt AZ előttem fekvő fiamat. KALA-