Dugonics András: A szerecsenek : Másadik könyv : Afrikai esetek / Ujjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével , 1789 (L.sz. Cs.Gy.825)

is A> SZERECSENEK. a' falukon e' forma - képpen csavargunk. Jeleketis oszcogatnmk egy-másra; hogy egy-mást jobban meg- ösmérhessük. KALAZIRIS: Valójában okosan: mert a' koldusoknak írigyjeik nincsenek. KARIKLÉA: Könyörűllyenek inkább rajtunk ; sem - mint üldözzenek bennünket. Talán nem ártana néked-is : ha velünk egygyet értenél; és papi ruhádat koldus gúnyákra, és rongyokra vönuéd. A' Kúfárok igen csudálatosok. Meg-eshetik; hogy így tőllok ingyen-is nyerünk valamit. Ezt pedig el-ue múiaszszuk. §. X. üti készület. Leánjának ezen javallássát meg - dicsérte, el-is- fogadta Kalaziris. jMivel pedig Tengern st mind - a'- ketten egyenlő - képpen szerették; és annak föl-kereséssében a' drága üdot vesztegetni tanácsosnak lönni éppen nem vélhették : hogy útra eregygyenek , és pedig mennél- hamarább ; magokban el - tokéllötték. Minek-utánna e' szarándokságra magokat egészlen reá - adták ; egyenesen Nausikles - gazdához mentenek. Ez akkor, leánjának szerencséjéről és a' tengöri utazásnak alkalmatlanságjairól gondolkodván, Nausikleával, és annak Urával Knémonnal beszélgetött. Hogy emezek a' Gazdának mellékös szobájába érköztek (mert nem akarák szándékjokat,