Dugonics András: A szerecsenek : Másadik könyv : Afrikai esetek / Ujjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével , 1789 (L.sz. Cs.Gy.825)

is A> SZERECSENEK. jut ; de két kézzel ráncigálta viszsza. MagamaD a' Betyároknál leg-szerencsésebbnek lönni állítottam; ugyan-azért: szerencsétlenségemet végetlennek lönni meg-se-álmodhattam. KALAZIRIS. Nem-is lőhet azt a' szerenesetlenség felől mondani : hogy a' véges erőnek végetlen igája légyön. KNÉMON: Igen -is tapasztaltam eztet : mert 7ecigenessel és Karikléával itt találkoztam öszsze, kik-is ínségeimen nagyon segítöttenek. Reméllöttein azon bóldogságomat : hogy, vagy velek élni fogok az Ő országjokban, vagy ők velem Görög országomban. KALAZIRIS : Talán ugyan ezen reménedet föl-háboríttya egy valami Istenség! KNÉMON : Sőt : az el-válásnak kellemetlen hírlelésével fenyegeti szívemet. Ugyan mit cselekodgyek ? avvagy hová mennyek ? El-löhetne-' é addig Karikléat hagynom : még Tcagenesscnek karjai között nem b itom ? Ez az egy cselekvénem, tejjes életűmben, leg-nagyobb böcstelenségömre válhatna. KALAZIRIS : Velünk jösz tehát: hogy Tec'igene sänket fól-kereshessük ? KNÉMON: Igen-is. Nem csak azért : bor y annak föl-találássa bizonos ; hanein leg-fóképpen azért

: mert emberrel jót tönni, szép dolog. KALAZIRIS : Fele-barátját annyira szeretni : hogy annak fol-találássát maga' ineg-lölésének vél-