Dugonics András: A szerecsenek : Másadik könyv : Afrikai esetek / Ujjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötivel és költsgével , 1789 (L.sz. Cs.Gy.825)

II. KÖNYV. I. SZAKASZ. 19 Ennek az állatnak külső tekintete sokat hasonlított a' Gyíkhoz; de hoszszasága közel tízJtonyöknyi vala. Jobb oldaláról balra hemporögvén ; el - rejtötte fejét a' vizbe ; az - után pedig annak derekára érközott. Itten magát ( meg - lehet : hogy amazoknak hírtelen elokeriilttöktol meg-ijedtt) a' hullámok közé rejtötte. Ugyan-ezen állatnak, mint valami szokott, és (fo-képpen Égiptomban) nem ritka termésnek hírtelen láttássára semmit se hajtott Nansikles. Nem írtózott tulle Kalaziris-is : megröttent még-is az Öreg, és töpreködni azonn láccatott : ne-hogy ennek mostani meg - jelenésse : vagy valami úti akadájokat ; vagy talán szerencsétlensegöt-is okozzon. De bezzeg ( íme ! mi lölhette Kntmont ! ) nem-is látta egészszen a' Leviatánt; hanem annak csupán mozgó árnyékát (avvagy talán azt se igazán) úgy-annyira meg-ijedtt: hogy magát ( röttögéssének meg - szúnttét más képpen nem reméllhetvén ) a' szaladásra tokellené , és viszsza - kévánkozna Kémisbe. Erre magát ( minden szokása ellen ) ki mondhatatlan - képpen el - nevette Nausikles. Knèmonnàk szemei közé nézvén ; mosojogva így szóllott KALAZIRIS: Soha ily bátortalan embert, í n a' gondolattal valék : hogy csak azok az éjjeli lázok háborgathatnak tégedet,' melyek valami