Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. I. SZAKASZ. ici Hogy ebben az Álom-fejtésben foglalatoskodott; íme! a' napnak súgárjai meg-világosították a' högyek' bércééit. Erre az üdőre a' tobbiek-is föl-kerekodtenek ; és dolgaikhoz láttanak. §• m. Haramja-gy ülés. Azomban Tiamis (el-intézött dolgaiban semmit se késedelmesködvén) azokat, kik hatalma alatt szolgáltak, fő-képpen pedig azoknak Nagyjait (Apródja által) magához hívatta. Egy szálig elő-hordatta a' Ragadománokat. Azokat pedig, se nein lopott jószágnak ; se nem Prédának; se nem Ragadománnak ; hanem (böcs'űletösebb szóval élvén) Zsákmánnak neveztette. Meg-izente osztán Knémonnak: hogy ama' két fiatal fogjokat-is elő-állícscsa. Erre az üzenetre meg-hókkentenek a' fiatalok. Midőn a' Harambasához mentenek; Knémont nagy buzgósággal kérték: hogy irántok segícscséggel légyen. Eme' Görög Ifiú, mindenkor emberséges lévén, meg-ígérte a'jó akaratot, javallotta-is: hogy a' Harambasa előtt, ha ki-telhetik, jó kedvűek legyenek. Már-is a' hajlékhoz kozelebbre érközvén; azzal vigasztalta Őket fo-képpen: hogy arról a* Vezérről elég jókat mondott. A' többi között ezeket-is : hogy ő, Harambasa léttére-is, igen érzékeny szívű vólna. A' Kegyességnek, Barátságnak , és Ember-szeretetnek némi-némű dülE 4 le-