Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

Ï. KÖNYV. I. SZAKASZ. 49 nagy méjségbe vettefsem. Csak ezeren voltak amazok , kik ( mostohámnak jámborsága felől meg-győző'dve nem lévén) az örökös szám-kivetésre igazítottak. §. VIII. Hé Szám-ki vetés' oka, KARIKLÉA: Csudálatos dolog!—Ezer-hétszázan vannak, kik tégedet e'velágból ki-igazítanak; csak ezeren pedig, kik Athénéiból ki-csapnak!. És Te még-is élsz? KNÉMON : Ha ennek okát meg-hallod; csudállani nem fogod. Mert: noha ugyan (magokat öszsze-számolván) többen valának azok az ezerhétszázasok; még-is (mivel halálomnak módjában meg-nem-egygyezhettek ; kilenc-százan a' megköveztetésre; nyolc-százan a' méjségre kárhoztatván fejemet) azon ezerek (a' ki-csapásban egy gondolattal lévén) nagyobb számot töttek. KARIKLÉA: Ezt ugyan (szerencsétlenségeid között) nagy szerencsédnek tarthatod. De vájjon, - szám-ki-ve töttek-é ? KNÉMON : Már ezt ugyan minek kérdözöd? Gondolhatnál-é egyebet? KARIKLÉA: Én pedig mint-egy bizonosnak lenni gondolom: hogy az Isten ártatlanságodat kegyelmesen föl-fogta, és mostohádnak gonosz totteit vele meg-lakoltatta. KNÉMON : Igaz ugyan: hogy őtet erős rámára feszítotték az Istenek—De, hogy ezt a* D tör-