Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

-36 A' SZERECSENEK. a' bujasággal föl-hagygyon. Minden ezen csittjeit elég-képpen tudtam ; de, a' Mostoha névnek irigységétől tartván : neked meg-jelenteni átallottam — Midőn tehát mind ezekre kérném ; sott azokat , melyekben bizonosan hibázott, szemére-is hánnám (mert, mások előtt, orcáját meg-piríttani nagy hibának lenni gondoltam ) szégyenlem elo-hozni azokat az irtóztató szavakat , mellyekkel mind engemet, mind tégedet , mind fŐ-képpeu osztálos ücsjét böcstelenül le-hordtta. Hasba rúgott végtére; és íme magzatodat-is Kncrtwnnak baja. KNEMON : Mostohámnak eme' pityergéseit hallván atyám ; elsőben ugyan semmit se szóllott reájok ; nem-is kérdezősködött. Hanem (a' mint a' követközendőkből ki-teccött) el-hitetvén aztat magával : hogy ellenem éppen nem hazudhatna mostohám, kinek szinte anyai szeretét annyiszor tapasztalta « tüstént (a' mint házunknak szögleténél eleibe kerültem) meg-fogattatott ; le-füleltetett ; és országosan megfeneköltetött. KARIKLÉA : Szegén Knémon : Azt se tudtad pedig úgy-é : mi vétkedért lakolsz '? Ez már igazságtalan büntetés. KNEmON : Meg-kérdeztem ugyan atyám~tól : ily hirtelen szenvedésem' okát. De Ő erre