Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

A* SZERECSENEK. Ez harmadszorra öszve-forrasztya a' vágásokat. Tapasztalásomból mondhatom : hogy mióta ezeket a' Haramjákat szolgálom (annak pedig imtnár elég üdeje) sokakon segítöttem. Ha-ki az Ütközetben meg-sebesült (kapnak pedig néha irgalmatlan sebeket) ; kevés üdo alatt bé-forrasztottarn. Igazában mondom; el-is-hihetitek : hogy harmad' napnál tovább senki se bajoskodott. KARIKLÉA : Oh szánd-meg ezt a' szerencsétlen Teágenest, akár ki légy, kit mostanában íiagy szívességgel kérlek. GÖRÖG : Szánakozom nem csak ő rajta ; hanem magamon-is, rajtad-is. Mi egy födél alatt nyomorgunk, kik Görög-országunkban böcsulettel laktunk. KARIKLÉA: Az Istenért! — Mit mondaszsz ! Görög vagy tehát magad-is ? GÖRÖG : Az igen-is ; mind eredetűmre ; mind neveltetésomre nézve. TEÁGENES : Minő vezetéked vagyon ? GÖRÖG : Otthon Kntmonnak neveztek. TEÁGENES : Születésed' várossá ? GÖRÖG : Leg-fŐbbik — Athéna ! TEÁGENES : Hogy botlottál ebbe a' hitVán tóba ? Talán : valami csined miátt, tekenos békává változtattak az Istenek ? fő-képpen pedig ama' Víziek *? IV.