Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. I. SZAKASZ. 37 nés ; és minden hízelködés nélkül, igazságotszólló. Nemes vérből szármozottnak lenni láccatott : mert kéntelenítve, 's-kedvetlenül szolgált. Ama'kétFogjoknak , és eme' Görögnek szkmára szíveseu oda-engedte a' Harambasa Lakhejjének egy részét. Meg-is parancsolta a' szolga-legéncsnek : hogy, mivel mind az orvosláshoz valamit, mind a' szolgálathoz eleget értene ; az Ifiat ugyan eves sebeiből ki-vögye : a' Szüzet pedig (ne-hogy valaki leg-kissebb boszszúsággal illesse) különös kegyességgel, és gond-viselettel tarcsa. , Kegyes rondölési után, a' Harambasa ugyan (sok-elobbeni munkáinak nyomos terhétől, és a' következöndo bajok' sújjainak terhessebb képzelódésétol el-nyomattatván) nem sok üdo várva, édesdeden el-aludtt. Hogy osztán ezek-is le-csöndösödtek ; és az egész Tónak kerületjében nagy hallgatás vala ; az éjtszaka-is első virrasztásra érközött : azoknak, kik zenebonáskodni szoktak, le-csillapodtokat maga' hasznára akarván fordítani a' Sziiz, elo-vötte epesztő gondolatjait ; és azokkal magát iszonyú-képpen kénzotta. Öregbítötte siralmit a' szomorú éjtszaka. Semmi se találkozott benne, a' ml gondolatjait meg-vidíthatta vólna. El-hagyva lenni láccatott egész Velágtól. S. II,