Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

-36 A' SZERECSENEK. kapaszkodott ; és habos szoknyájának végét meg-markolva tartotta. Kegyessének ügyeközetét jól körosztül­ldtván a' leán ; jobb kezébe votte gyilokját. Ezt maga' mejjének szegezvén ; tüzes mérész­séggel azt jelentgette: hogy, ha, ezen Ifiú­nak itt hagyássával, csupán maga' szeméjjét kévánná martalékká tenni ez a' kegyetlen ha­ramja ; azonnal ki-végezné életet. Ezeket látván a'harambasa; tobbet-is ért­vén ezekből, mint a' mondott szavakból; elsőben ugyan a' gondolattal vala: hogy ennek a'fogoj­nak (ha-hogy egyszer sebeiből ki-gyógyúlhatott) elég hasznát vehetné. Erre az okra nézve, reá­állott a' Szűznek esedezésére. Ugyan-azért ha­mar le-ugrott lováról. Éppen azt parancsolta, Apródjának-is. $. ív. jf Fogjuk' el vitele. A' Harambasa tehát a' paripára emeltette 71 Fogjokat Különösen pedig miud-egygyi­két — Meg-hagyván Haramja-társsainak : hogy a' rablott kincsesei ok-vetet lenül nyomába-le­gyenek ; maga, két Paripái között, azoknak zabiáikat hordozván, gyalog léptetott. Vigyáz­tatott :pedig reájok : ne-hogy le-fordúllyanak. Nagy szorgalommal fökis-gyámolította ; há hul­lani kezdöttek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom