Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

î 9S A' SZERECSENEK. a' Dücsöittést nem láttam ; sott semmit se hallottam felőllök — Ne tedd azt : hogy, ebéd után, a' koncra érközzek. ElŐbbeni szavaiddal ki-nyitottad ugyan a Játék-színt ; de hírtelen le-eresztötted a' szonyegöt. KALAZIRIS : Én ugyan ama' kettőnek elbeszélléssével azon okra nézve nem kçvàntalak terhelni : hogy egyenesen azokra ereszködhessek , melyek történeteimet leg-hamarébb érdöklik. Mind-az- által: ha ezeket nem csak füleiddel hallani; hanem szemeiddel-is látni akarod (csak ki-teccik : hogy Atbcnában születtél) kesz vagyok elo-beszélleni. Használhatnak ezekis a' kovetközött történeteimnek által - értéssére. KNÉMON : Elsőben tehát az Áldozatról. §. II. Az Oltárhoz menetel, KALAZIRIS : Az Áldozatot ( a'- mint talán tudhatod ) soha a' templomban meg - nemégették a' Delfuslak ; talán azért : hogy a

1 Balvánoknak Aranyja meg - ne - füstöltessék. Kivul építotték tehát a' szent oltárokat — Előre jöttek az ölendő ökrök. Mincj - egygyikét egy faragatlan - durva vezette. Faragatlannak mondhatom erkolcsjére; durvának ruhájára nézve — Öltözetjük színe nein fehér, hanem fehéres — Földig-érő köpönyegjök' alját, mezítelen karjokkal, övök alá aggatták. Egy kézzel az ökör szar-