Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

î 9S A' SZERECSENEK. KALAZIRIS : Bizonnára nagy vérből vöt­te eredetét. Hanem èreszd-bé egyszer: hadd lássam aina' híres Kézért. KNÉMON: Igaz bizon, majd el-felejtöt­tem : mi héjján vagyok magam-is. Az Áldozat' üde je Italán el - is - érközött.. Bé -eresztötte - é Kurikles az Eniáni Vezért ? KALAZIRIS: Bé igen-is. Benne vólt min­den bizonnal Akhillesnek tüze — Mind szíve, mind színe hozzá hasonló — Test - épülete ép és egyenes — Haja , homlokától fogva, le-vive , le - is - szorítva — Ómnak lukai szabadon vöt­ték a' lélökzetöt — Ki - teccött : hogy, ha meg-boszszontanák , haragudni tudna— Szeme nem éppen kokén; de még-is feketés. — Te­kintete fris — Szem - világa tüzes — Méltó a' szeretetre, valamint a' tengör' vizei, minek­utánna zur - szavarjai le - hulltak. KNÉMON : Bizonnára el - találtad azt az Ihat, kiről mostanában gondolkodok. KALAZIRIS: Hogy szobánkba bé-lépett; meg - üdvözlött bennünket. Viszsza - adtuk mí­is a' tiszteletöt. Tudtunkra adta az - után : hogy az Áldozatra - szabott üdo közelítene ; a' Pája- futásnak-is meg -köllene - lönnie. KARIKLES : Immár hozzá foghatunk. Leg­elsőben ugyan az Áldozathoz. KALAZIRIS; Ezt már örömest látom. KA-

Next

/
Oldalképek
Tartalom