Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

24 o A' SZERECSENEK. KNÉMON: Ezt az-utánra hagygyuk! KALAZIRIS : Mi okokra nézve ? KNEMON : Mert meg-igérted : hogy elÓbV a' tiédet el - végzed. KALAZIRIS-. Igaz bizon ! majd el-fele jtöttem. KNÉMON : Hadd hallyam tehát. $. I. Delfusi Jövendölés. KALAZIRIS: Minek-utánna tehát Del fus' várossának kellő közepébe érkoztem; csudállottarn annak serény Kocsiskodàssait ; de fo-képpen szentséges Kútjait. Szántó földje terméken. Lakosi számtalanok, és szívesek. KNÉMON : Hát Kastcdiüs forrássát ? KALAZIRIS: Láttamigen-is. Ennekgyöngycsöpjeivel meg- is-hintém magamat; és így ( kitisztulván minden gyarlóságaimból ) ama' híres szent templomba mentem. KNEMON: Vájjon mi vonhatott ily hamarjában oda ? KALAZIRIS: A' Közönségnek maga' viselete, melyei ( a'-mint az-után mondották a' tudós emberek ) azt jelentötték a' szent Lakosok v hogy meg - fogna szóllamlani Apolló, és az Egyházban jövendőket mondani. KNÉMON : Bizonnára szerencsédre erkoztél. Ugyan miket jelentött ? KA-