Dugonics András: A szerecsenek : Első könyv : Európai történetek / Újjabb életre hozta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály bötűivel és költsgével , 1798 (L.sz. Cs.Gy.825)

I. KÖNYV. II. SZAKASZ. ' 151 azt szülte bizoriosnak vélné : hogy 6 még életében vagyon. Egy kis üdo várva, magához térvén Kncmon; ismétt szemeire vötte a' hóltt tetemet, és azt (ismétt) Tízbe maradékjának lenni mondotta. Ide-tova nézött, hogy Gyilkoló ját láthassa; de azt szemre nem vöhette mostan. Végtére: csak ugyan meg-ösmérte Tiamisnak kardját; nem előbb, hanem minek-utánna ki-tecco markolatját látta. Mert annak vasából, noha eléghoszszú vala, mivel a'testbe rejtetott; annak urát észre nem vöhette volna, $. vu. Knémonnak gondjai. Eme' föl-mészárlott szegén leánnak ki-nyíltt kebelében még egy levél-forma fehérödik vala. IJgy teccött: mint-ha erőszakkal lőtt vólna odabé-tolva, mástól-é? mind-e'-koráig nem tudni. De, hogy Tizbének Mester-remekje vólt; ki-tudódott az-után. Minek-utánn nagy hirtelenséggel kebeléből ki-r intotta a' levelet; el-akarja vala Knémon olvasni. Ezt pedig meg-engedni éppen nem akarta Tedgenes. Föl-pattant ugyan erre a' Görog Ifiú, és tüzelni láccott. Mert: mivel a'leállt ennek-elotte nagyon szerette: annak történeteit egyszeriben meg-akarta-tudni. De meg-állapodött osztán Tedgenesnek azonn az okoskodássán: hogy előbb az Élők, az-után H 5 a' '