Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai (Szeged Művelődéstörténetéből 7. Szeged, 1989)

M. KIR. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA

Graf Gusztáv (1879—?) erdélyi szász származék, s bár magyar-német szakos, nem beszél jól magyarul. „Félszeg, valódi filozopter, de fontoskodó és minden lében kanál akarna lenni. Cilinderben jár." A kollégákhoz együtt jártak vizitelni, s két év múlva egyszerre is kerültek el Szegedró'l: Babits Fogarasra, Graf Versecre. Hegedűs Pál (1858—1906) Akinek Babits örökébe lépett, több szempontból is részletesebb méltatást érdemel. Már idézett levelében Babits 1906. október 26-án ezt írta édesanyjának: „Hegedűs Pál most beteg, szabadságon van, de azért meglátogattuk ó't is. Magyar irodalmár, s irodalmi működését már ismertem, mieló'tt Szegedre jöttem. Igen művelt ember, sok nyelvet tud, sokat fordít idegenből (Tolsztoj művészeti könyveit ő fordította — de oroszul nem tudván, franciából); az ifjúsági irodalmat is sok fordítással gazdagította. A Gyulai Pál írói gárdájába tartozik, a Budapesti Szemle munkatársa; Az Én Újságomba s más gyermeklapokba is ír. Nyugalomba akar, mint nekem mondta, vonulni, s tisztán irodalmi működésének élni. Azonban iszákos volt, és ez tönkre tette egészségét — mondják. A felesége igen kedves és szép asszony." Sz. Szigethy Vilmos többször elmesélte Hegedűsről az alábbi jellemző anekdotát. A Budapesti Szemle 1900-ban folytatásokban közölte A délafrikai kérdés című terjedelmes tanulmányát az angol-búr háborúról. Fölfigyelt rá Görgey Artúr, és Visegrádról lejött Pestre, megkérdezni Gyulai Pált: „Micsoda ritka talentumú stratéga rejtőzködik a Hegedűs Pál név mögött?" A tanulmányt különnyomatként könyv alakban kiadta a Franklin Társulat (1901). Eljutott Angliába is, és föltűnést keltett; a magyar parlament angol vendégei arról érdeklődtek hazai politikusainktól, vajon „azt a jeles Ejdzsedösz Pélt hol lehetne látni?" Ejizsedösz Pél pedig Szegeden anyagi gondokkal küszködött, írtolvasott, tanított. Balázs Béla Vánky József mellett — szigorúsága ellenére — őrá emlékezett legtöbb szeretettel. Magyarságtudatát, költői hivatástudatát köszönhette neki. Ő volt az önképzőkör tanárelnöke is. Ő intette: ha igazi magyar író akar lenni, a nép lelkét kell megismernie. Petőfit és Aranyt állította eléje példaként, „akik szívükkel a nép szívére találtak". Ez összecsengett édesapjának tanácsával : a népben kell gyökeret vernie. Az is valószínű, hogy Balázs Bélát éppen Hegedűs Pálnak egy cikke ismertette meg „a kékszakállú" motívumával, s ebből fakadt évtized múltán a Bartók zenéjétől világhírűvé vált drámai költeménye. Babitsék látogatása után néhány héttel, november 7-én Hegedűs Pál, ez a homokba fulladt magyar lángelme, meghalt. Angol könyveinek egy részét özvegyétől Babits vásárolta meg. December 9-én ezt írta Juhász